A gerillakertészet a Wikipedia meghatározása szerint „egy erőszakmentes civil kezdeményezés, amelynek során a lakosság hivatalos engedély nélkül virágokat, fákat helyez ki vagy ültet el különböző nyilvános helyeken, ahol arra megítélésük szerint hosszú távon szükség van.” Célja elsősorban a végeláthatatlan betonfelületek ellensúlyozása és a zöldterület növelése a városokban, de környezetvédelmi és akár politikai figyelemfelhívásként is szolgálhat.
A világ egyik legnagyobb összehangolt gerillakertészeti akciója egyébként éppen Magyarországon indult útjára 2008-ban, a Környezetvédelmi világnapon, amikor a résztvevő csapatok hónapokon keresztül valósították meg terveiket, és az éjszaka leple alatt zöldítették ki a kiszemelt területeket országszerte. Magyarországon jelenleg a közterületen való virágültetés sajnos illegálisnak számít, szóval nem sok értelme lenne nagyszabású akciókra buzdítani. Jelen írásomnak nem is ez a célja.
Magán akciók sokasága és számtalan kísérlet bizonyította, hogy a random kertészkedés, kisebb rendezetlen területek ötletszerű kigazolása, rendbetétele és esetleges beültetése akár igazi kikapcsolódást is jelenthet. Rengeteg olyan terület van például tömbházak tövében és földszinti üzletek előtt, amelyek senki földjének számítanak, ezáltal felveri őket a gaz, vagy elönti a szemét. A látvány mindig nagyon lehangoló. A környék lakói random összefogással csodálatos kis kertekké varázsolhatnák ezeket az elhanyagolt területeket, miközben a szabad levegőn tartózkodnak, ismerkednek, jót beszélgetnek és kizökkentik magukat a hétköznapi teendőkből. Az ilyen kezdeményezés közösséget kovácsolhat és nagyon kis befektetéssel hasznos, örömteli időtöltést biztosíthat a résztvevők számára. Az effajta tevékenység nem csupán a kellemes végeredménnyel hálálja meg magát, de a közös munka élménye és a projekt jövőjéért érzett felelősség további pozitív érzésekkel jutalmazza a kertészkedőket.
Mindezeken túl, a gerilla kertészetnek bizonyítottan terápiás hatása is van. A depressziós betegek, magányos idősek és hajléktalanok számára kísérleti jelleggel szervezett gerilla- kertész csoportok megdöbbentő eredményeket hoztak. Egy apró kis terület gondozása sokaknak adta vissza az értelmes munka, a felelősség és a valahová tartozás érzését. Számos páciens meggyógyult, barátságok és szerelmek szövődtek és persze a megszépült élettér is pozitív hatást gyakorolt az ott élőkre.
Szóval ásó, kapa és a nagyharang, akarom mondani a gereblye tartson össze minket!
Varga Mónika
