Lehet-e egyszerre több feladatot végezni? Lehet-e egyszerre több dologra koncentrálni?
Anyaként, egyetemistaként, vagy a digitális kor szülöttjeként mindannyian könnyedén rávágjuk a választ: Persze, hogy lehet! Anya főz, vigyáz a babára, válaszol a hároméves kérdéseire és közben fél szemmel még kedvenc sorozatát is nézi a tévében. Az egyetemista vizsgára készül, miközben zenét hallgat, folyamatosan csekkolja a közösségi média oldalait, válaszol és telefonál. A tízéves a leckeírást meg-meg szakítva telefonhívásokra válaszol és beérkező üzeneteket nézeget, néha egy-egy videót is elindít. Munkahelyünkön pedig akár ebédelünk, telefonálunk és a számítógépen is keresgetünk valamit egyszerre, balkézzel törölgetve a klaviatúrára csepegő ketchupot.
Egyértelműnek tűnik tehát, hogy képesek vagyunk egyszerre több feladatot végezni, sőt az utóbbi évtizedekben tökélyre is fejlesztettük ezt az attrakciót. De attól, hogy valami lehetséges, még nem biztos, hogy megéri nekünk. Agyunk ugyanis minden egyes tevékenységünket jól bejáratott utakon haladva irányítja, amely pályák születésünk pillanatától fogva folyamatosan alakulnak és mindenkinél teljesen egyedi módon fejlődnek genetikai és környezeti tényezők hatására. A több feladat között megoszló figyelem ide-oda kapcsolgatást jelent a pályák között és más-más erőforrások igénybevételét teszi szükségessé, hiszen agyunknak emlékeznie és rekonstruálnia kell, hol hagyta abba az előző feladatot. Az első feladat megzavarhatja az emlékezetünkben a második feladat megjelenését. Az ide-oda kapcsolgatás pedig több időt vesz igénybe, mintha egymás után végeznénk az egyes tevékenységeket. A kognitív pszichológusok ezt nevezik az átkapcsolgatás ráfordítási költségének, miáltal az egyes feladatok teljesítménye csökken. A kutatók szerint semmilyen körülmények között sem hatékonyabb egyszerre több, nagyobb figyelmet igénylő feladatot megoldani, mint külön-külön végezni őket. Bár előfordulhat, hogy a már nagyon begyakorolt műveletek egyszerre végzése közben a ráfordítási költség jelentősen lecsökken, vagy nagyon ritkán akár el is tűnik, a rendszeres figyelemmegosztásból fakadó csökkent teljesítmény mindig jelentkezni fog. A rendszeresen több feladatra koncentráló emberek az így keletkezett veszteség miatt nem ritkán akkor is rosszabban teljesítenek, amikor már csak egyetlen feladatra kell koncentrálniuk.
A figyelem multifunkcionalitása tehát csupán egy mítosz! Bármennyire is büszkék vagyunk rá, hány dolgot tudunk egyszerre csinálni, legyünk vele tisztában, hogy nem teszünk jót magunknak vele. Csinálni ugyan csináljuk, de koncentrálni nem fogunk tudni, a figyelmünk ide-oda fog cikázni.
Hiába tűnik úgy, hogy könnyedén telefonálunk, miközben a dolgunkat végezzük a vécén és kezet mosni is tudunk a felhúzott vállunk és fejünk közé szorított telefonba kiabálva, sőt még a nadrágunkat is visszacibáljuk valamelyik kezünkkel, miközben dühösen ordítunk ki a kopogtató kollégának, hogy foglalt! A mosdóba zuhanó telefon, a bokádra visszacsúszó nadrág és a nyitva felejtett ajtón benyomuló kolléga a bizonyíték arra, hogy figyelni egyszerre csak egy dologra lehet!
Varga Mónika
