A NAGY REFORMER EMLÉKÉRE

Nyilvános szereplései óta sokféleképpen aposztrofálták Sir Ken Robinsont. Olvashattuk róla, hogy ő a

• világ legismertebb oktatási lángelméje,
• a világ legnagyobb hatású oktatási reformere,
• a kreatív és egyénre szabott oktatás legjelentősebb képviselője,
• generációja legékesszólóbb és legnépszerűbb filozófusa,
• A TED előadások valaha volt legnézettebb előadója, 60 millió feletti megtekintéssel, és így tovább.

Számomra mindenekelőtt ő volt a gyermekek humánus és célravezető oktatásának legbölcsebb és leghangosabb szószólója. Mester, motiváció forrás és abszolút példakép. Első könyvem megírására is az ő gondolatai ösztönöztek, minden szavával egyetértve, csodálattal merítettem bölcsességéből és vettem a bátorságot hozzátenni saját gondolataimat. Váratlan halála végtelen ürességet hagyott az oktatás megreformálásáért folyó küzdelem csataterén. Csakúgy, mint bennem, hiszen biztos útmutatása, zseniális előadásmódja, lenyűgöző személyisége nagyon fog hiányozni.

Ki volt valójában Ken Robinson?

1950-ben született egy liverpooli munkáscsaládba. Hat testvéréből egyikük profi futballista lett, ami biztosította a kitörést számára. Ugyanez a lehetőség nem adatott meg Ken-nek. Ő négyévesen járványos gyermekbénulást kapott és a fizikai tünetek miatt speciális iskolákba járt. Szerencsére ez nem akadályozta meg benne, hogy gimnáziumba, majd egyetemre menjen. 1981-ben PhD fokozatot szerzett a University of London egyetemen, szakterülete a ’színház és a dráma oktatásban játszott szerepe’ volt. Ettől kezdve egész életét az oktatási rendszer fejlesztésének szentelte.

Eleinte Anglia és Wales művészeti oktatásának fejlesztésén fáradozott és „Művészetek az iskolában” címmel vezetett projekteket több ezer pedagógus bevonásával. Tevékenysége az Alaptantervet is befolyásolta.

Ezt követően tizenkét éven át (1989-2001) a University of Warwick egyetem Művészet Oktatásának professzora, majd professzor emeritus.

2001-ben meghívást kapott vezető tanácsadói státuszba a világ egyik legnagyobb művészeti alapítványától, a kaliforniai Getty Trust-tól. Rá jellemző humorral nyilatkozott az ajánlat elfogadásáról: „Hideg, nyirkos idő volt, mit tehettünk volna? Mentünk, amilyen gyorsan csak tudtunk.” Feleségével az USÁ-ba költözött és ott is élt egészen a halálát megelőző évig.

Előadói, nemzetközi tanácsadói tevékenysége, valamint publikációi és díjai több oldalt megtöltenének, ennek részleteit a Wikipedia róla szóló cikkében olvashatjuk. Számos tudományos intézmény és szervezet tiszteletbeli tagja volt, a művészetek oktatása terén végzett tevékenységéért 2003-ban II. Erzsébet Királyné lovaggá ütötte.

Számára tehát briliáns elméje hozta meg a felemelkedést, könyvei és legendává vált TED előadásai pedig a világhírt. A TED konferencia keretében három beszédet tartott, mindegyikben az oktatás megreformálását forszírozta. Javaslatait három fő gondolat mögé sorakoztatta:

1. egy sokkal változatosabb curriculum az iskolák számára, amely teret enged az egyénre szabott fejlődésnek,
2. nagyon jól képzett tanerő által irányított kreatív oktatás, amely képes felébreszteni a természetes kíváncsiságot,
3. az egységesített értékelési rendszer leépítése, annak helyettesítése egyéni, kreativitást ösztönző módszerekkel.

2006 februárjában fellépett a TED színpadára és nekünk szegezte a provokatív kérdést: Az iskolák megölik a kreativitást? Ami ezt követte, az 19 perc sziporkázó bölcsesség és humor, a nyilvános beszéd magasiskolája volt. Nézettségét azóta sem sikerült megdöntenie egyetlen TED előadónak sem.

Könyvei közül a legismertebbek: The Element, Out Of Our Minds: Learning to Be Creative (2001), Finding Your Element – Elemedben vagy? (2014), Creative Schools – Kreatív iskolák (2015).

Ken Robinson további két TED előadással örvendeztette meg a hallgatóságot. 2010 februárjában „Bring on the Learning Revolution”- „Kezdődjék a tanulás forradalma!”címmel, 2013 áprilisában pedig „How to Escape Education’s Death Valley”- „Hogyan szabaduljunk az oktatás Halál-völgyéből?” címmel tartott előadást. Ez utóbbiban kifejti, hogyan akadályozza a jelenlegi oktatási kultúra az elme virágzását. Mindhárom előadása bölcs, tanulságos és rendkívül érdekfeszítő.

Miért kell minden tanárnak ismerni Ken Robinson gondolatait?

Egyszerűen azért, mert ő volt az a gondolkodó, és a gyakorlatban is évtizedeken át bizonyító oktatási szakember, aki érthetően megfogalmazta az oktatással kapcsolatos összes lehetséges problémát, továbbá megoldást is kínált rá.

Olyan emberi hozzáállásról tett tanúbizonyságot, ami évszázadok óta hiányzik az oktatási reformerek eszköztárából. Sir Ken Robinson kizárólag a gyermeket, a tanítványt állította az oktatás középpontjába és ebből a nézőpontból szemlélve közelített meg minden egyes problémát.

Hangosan szembesítette végre a világ közoktatását annak uniformizált, ipari jellegével, megnyomorító hatásaival és idejétmúlt követelményrendszerével. Egyik legismertebb hasonlata nagyszerűen érzékelteti, mit hagyunk figyelmen kívül oktatásunk során, miáltal csaknem lehetetlenné tesszük az eredményes munkát. Elmondása szerint a közoktatás jelenlegi formája az ipari forradalom idején alakult ki és a gyárakba szükséges munkaerő kinevelésére kiválóan alkalmas volt. Ugyanúgy, mint egy üzemben, a bemenő termékből a gyártási folyamat végére egy szabvány végtermék keletkezett, az iskolapadból is a szükséges szabványnak megfelelő dolgozó-palánta lépett ki. Ez az ipari jelleg mind a mai napig fennáll és iskolák százezrei ontják magukból az uniformizált képzés által formára gyúrt „egyedeket”. Márpedig az ember egy élő szervezet, fejlődése biológiai folyamat, amelynek változásait nem lehet előre programozni. A „bemenő termékből” minden egyes emberi lény esetében teljesen más „kimenő terméket” kapunk, s az iskolák ezt a törvényszerűséget ignorálva próbálnak mégis hasonló végterméket produkálni. Világszerte számos fórumon hangsúlyozta a változtatás szükségességét, tudva azt, hogy ennek megváltoztatása óriási erőfeszítéseket és teljes paradigmaváltást kíván meg az kormányoktól és intézményektől. Hangsúlyozta viszont, hogy nincs más kiút az oktatás halál-völgyéből. Mára a munkaerőpiac teljesen átalakult. A megélhetést olyan változatos módokon tudjuk biztosítani magunknak, mint soha korábban. Ehhez olyan óriási mennyiségű új képességre és tehetségre lett szükség, ami már nem sajátítható el a hagyományosan egységesített tantervek és a frontális oktatás segítségével.

Marad tehát az egyénre szabott oktatás, a művészetek és a sok egyéb, újonnan keletkezett képesség egyenrangúvá tétele a reál és humán ismereteket oktató tantárgyakkal. Szükség van arra a lehetőségre, hogy az egyén saját fejlődése útján haladhasson, kiteljesedjen abban, amivel foglalkozni kíván. Természeten szükség van a megszokott tantárgyakra, ezt Robinson sem vitatja, de egy messze szélesebb körű curriculum biztosíthatná az egyéni utak kibontakozását.

Ehhez elsősorban kreatív és motivált pedagógusokra van szükség. Ahogy mindenki, Ken Robinson is a finn mintát nevezte meg követendőnek! A finn csoda részleteibe most nem mennék bele, azt gondolom, nincs olyan pedagógus a földkerekségen, aki ne hallott volna róla.

Sir Ken Robinson minden fórumon bizonygatta, mekkora jelentősége lenne az egyénre szabott oktatásnak, amelyben mindenki megtalálhatná, miben tehetséges. Emberek milliói hallgatták áhítattal, gondolatai hatására pedagógusok és iskolavezetők sokasága „állt új pályára” világszerte. A kormányoknál és döntéshozóknál valahogy mégis süket fülekre talált, elképzelései sehol sem kerültek a közoktatásba. Csak remélni tudom, hogy a világra gyakorolt hatása mégis van olyan jelentős, hogy fáradozásai nem voltak hiábavalók.

Idézetek

Ken Robinson TED előadásaiból

„Every single one of the 100 billion lives who have walked the face of this earth is unique and unrepeatable. To be born at all is a miracle, so what are you going to do with your life? 

„A 100 milliárd emberi lényből, aki máig élt ezen a földön, minden egyes élet egyedi és megismételhetetlen. A születés már maga  is egy csoda, mit hozhatunk ki akkor egy egész életből?”

♣

Human communities depend upon a diversity of talent, not a singular conception of ability. And at the heart of the challenge is to reconstitute our sense of ability and intelligence.

„Az emberi közösségek alapja éppen a tehetségek sokfélesége, nem a tehetségről alkotott egyetlen elképzelés. A kihívás abban áll, hogy helyreállítsuk a tehetségről és az intelligenciáról alkotott felfogásunkat.” 

♣

We stigmatize mistakes. And we’re now running national educational systems where mistakes are the worst thing you can make — and the result is that we are educating people out of their creative capacities.

„A hibákat megbélyegezzük. Egy olyan oktatási rendszerünk van, amelyben a hibázás a legrosszabb dolog, amit  elkövethetünk – az eredmény pedig, hogy leneveljük az embereket a kreativitásukról.”

♣

Creativity is as important as literacy.

„A kreativitás olyan fontos, mint az írni-olvasni tudás.”

♣

If you’re not prepared to be wrong, you’ll never come up with anything original.

„Ha nem vagy felkészülve arra, hogy tévedj, soha nem fogsz kitalálni semmi eredetit.”

♣

You can be creative in anything – in math, science, engineering, philosophy – as much as you can in music or in painting or in dance.

„Bármiben lehetsz kreatív – matematikában, tudományban, mérnökként, filozófiában – csakúgy mint a zenében, a festészetben, vagy a színészetben.”

♣

 The role of a creative leader is not to have all the ideas; it’s to create a culture where everyone can have ideas and feel they’re valued.

„A kreatív vezető feladata nem abban áll, hogy minden ötlet tőle származzon; hanem abban, hogy olyan kultúrát teremtsen, amelyben mindenkinek lehetnek értékes ötletei.”

♣

There’s a wealth of talent that lies in all of us. All of us, including those who work in schools, must nurture creativity systematically and not kill it unwittingly.

„Minden egyes emberben tehetségek tárháza rejtőzik. Mindegyikőnknek, beleértve az iskolákban dolgozókat is, módszeresen táplálnia kell a kreativitást, nem pedig akaratlanul kiölni azt.”

♣

Some of the most brilliant, creative people I know did not do well at school. Many of them didn’t really discover what they could do—and who they really were—until they’d left school and recovered from their education.

„Néhány igen kiváló, kreatív ismerősöm nem teljesített túl jól az iskolában. Sokan közülük nem igazán jöttek rá, mihez is tudnának kezdeni – kik is ők valójában – amíg el nem hagyták az iskolát és ki nem gyógyultak az oktatásból.”

 ♣ 

Imagination is the source of all human achievement.

„Minden emberi vívmány forrása a képzelet.”

♣

Education and training are the keys to the future. A key can be turned in two directions. Turn it one way and you lock resources away; turn it other way and you realize resources and give people back to themselves.

„Az oktatás és képzés jelentik a jövő kulcsát. Egy kulcs két irányba fordítható. Egyik irányba fordítva elzárjuk az erőforrásokat, a másik irányba fordítva rábukkanunk az erőforrásokra és az emberek visszatalálnak önmagukhoz.” 

♣

To be creative you actually have to do something. „

Ahhoz, hogy kreatív légy, valóban csinálnod kell valamit.”

♣

You can’t be a creative thinker if you’re not stimulating your mind, just as you can’t be an Olympic athlete if you don’t train regularly.

„Nem válhatsz kreatív gondolkodóvá, ha nem ösztökéled az elmédet, mint ahogy olimpikon sem lesz belőled, ha nem edzel rendszeresen.”

♣

Curiosity is the engine of achievement.

„A kíváncsiság a teljesítmény motorja.”

♣

For most of us the problem isn’t that we aim too high and fail. It’s just the opposite: we ai too low and succeed.

„Legtöbbünknek nem az a baja, hogy olyan nagy célokat tűzünk ki, amiket nem tudunk elérni, hanem éppen az ellenkezője: túl alacsonyra tesszük a lécet és elérjük a célunkat.”

♣

What you’re doing now, or have done in the past, need not determine what you can do next and in the future.

„Amit most teszel, vagy a múltban tettél, nem kell hogy meghatározza, mit tehetsz majd a jövőben.” 

♣

Life is not linear. When you follow your own true north you create new opportunities, meet different people, have different experiences and create a different life.

„Az élet nem egyenes vonalban halad. Ha az igazi utadat követed, új lehetőségeket teremtesz, különböző emberekkel találkozol, különféle tapasztalatokat szerzel és másfajta életet hozol létre.”

♣

Passion is the driver of achievement in all fields. Some people love doing things they don’t feel they’re good at.

„A szenvedély a teljesítmény mozgatórugója minden területen. Sokan imádnak olyan dolgokat csinálni, amiben nem érzik igazán jónak magukat.” 

♣

Being in your element is not only about aptitude, it’s about passion: it is about loving what you do.

„Elemedben lenni – nem csak a képességről szól, hanem a szenvedélyről is: vagyis arról, hogy szeresd, amit csinálsz.” 

♣

What you do for yourself dies with you when you leave this world, what you do for others lives on forever.

Amit magadért teszel, meghal veled együtt, amikor elhagyod ezt a világot. Amit másokért teszel, az örökké élni fog.”

♣