Weboldalam története

Készíts könnyen, gyorsan weboldalt!

Ez a könnyen gyorsan szlogen mindig is nagy ellenségem volt, ha komoly dolgokról van szó. Soha nem hittem a könnyen-gyorsan-ban, az eredmények mögé én csak kemény munkát és kitartást tudtam elképzelni. Ma is hiszem, hogy e kettő előbb-utóbb biztosan meghozza a várt eredményt a jól ismert „na végre!” érzéssel együtt. Be kell látnom viszont, hogy ez a hozzáállás olykor-olykor felesleges akadályokat helyez a pályára és valóban kizárja, hogy bármi is könnyen vagy gyorsan menjen.

Ennek ékes példája weboldalam története.

Adott egy 50 éves, humán beállítottságú nő, aki elhatározza, hogy weboldalt szeretne készíteni, mert gondolatait így oszthatná meg legkönnyebben a világgal. Adott ezenkívül a technika és az azt működésre bíró tudás (ez utóbbi valahol tőlem távol). Végül pedig adott a kemény munkába vetett hit, a „mindent megoldok majd magamtól” kővé szilárdult beidegződése.

Ami az összetevőkből már a rajtnál hiányzott, az a segítségkérés képessége és a laza, ösztönös keresgélés a világhálón. Én még az internet előtti világban nőtem fel, a tanulás számomra könyveket, könyvtárjárást és csináld magad alapú leleményességet jelentett. Gondolkodás nélkül előfizettem egy távoktatós weboldalkészítő tanfolyamra, már így is elég modernnek képzelve magamat, hiszen a házi feladatokat online kellett beküldenem.

Már az elején kiderült, hogy a tanfolyamhoz még elő kell fizetnem magát az oldalkészítő rendszert és egyéb meglehetősen drága dolgokat, de ha már belevágtam, ám legyen! Na jó, picit azért „ingyenes verzióztam” az elején, és miután működni látszottak a dolgok előfizettem a komplett csomagot. Ami ezután következett az messze kimeríti a kemény munka fogalmát.

Szóval, az előfizetett alkalmazás egy legeslegújabb változat volt, az én tanfolyami segédanyagom viszont egy korábbi évtizedben íródott. Remek, jól összeszedett anyagot vettem én, csak a használati utasítás egy Trabanthoz szólt, nekem meg Mercédeszem volt, méghozzá full extrás.

Átkapcsoltam a „kitartás, megoldom” üzemmódba és nagyjából egy éven át, vért izzadva próbáltam egyeztetni a múltat a jelennel, a humán gondolkodásmódomat a technikai leírásokkal, az embertelen kihívást egy normális családi élettel.

És persze megcsináltam. Végig rágtam magam a weboldal kódokkal történő létrehozásán, a szakemberek számára készült profi szerkesztőrendszerek pokoli bugyrain, valahogy így:

A tananyagban leírtakat soha nem értettem, hiszen az új verzióban egész más jelent meg a képernyőn. Régi gomboknak, menüpontoknak, opcióknak írmagja sem maradt. Gyakran már magát a feladatot sem tudtam értelmezni, de addig-addig próbálkoztam a „fogalmam sincs mivel”, amíg valami használhatót össze nem hoztam.  Rémes volt felismerni, hogy miután kínkeservvel megoldottam egy vélt feladatot, azután értettem meg, mi is volt leírva a tananyagban, illetve mi volt a kérdés! Kijelenthetem, hogy tananyaggal soha életemben nem küzdöttem ennyit.

Pedig az igazi maflás még csak ezután jött. Az „Így jár, aki nem kérdez” című rész következik. Ez az egész weboldal szerkesztés ugyanis teljesen felesleges annak, aki nem ezzel szeretne foglalkozni, csak amatőrként gyártana egy oldalt magának. Ma már az emberfia megvásárol egy sablont, ami alapján kódok és szerkesztőrendszerek ismerete nélkül csodás oldalt készít magának. Méghozzá könnyen és gyorsan, legalábbis ahhoz képest, ahogy én csináltam. Mint tudjuk, minden relatív, ilyen formán tehát tényleg létezik a könnyen-gyorsan!

Szóval, miután kiderült, hogy ha szeretnék egy szép gyermeket, ahhoz Ádámot és Évát nem nekem kell megteremteni, meghajoltam a könnyen-gyorsan varázsige előtt és megvásároltam egy profi videós oktatóanyagot a sablon segítségével történő weboldal készítéshez.

Ha ezzel kezdtem volna, már másfél éve készen lennék. Viszont akkor most nem hinnék a könnyen-gyorsan mesében, mert azért itt is volt mit tanulni bőven. Segítség nélkül létrehozni egy szabályosan működő weboldalt, egyáltalán nem gyerekjáték, főleg 50 éve felett. Az nem csak a képernyőn látható szép képekből és okos szövegekből áll, működéséhez rengeteg egyéb háttérmunka és tudás szükséges. Ha viszont találsz profi segítséget, akkor menni fog, mert végül nekem is sikerült. Próbaképpen elkészítettem férjem vállalkozásának weboldalát, hogy azután végre hozzáfoghassak az enyémhez. (És most itt vagyunk, remélem jó érzed magad az oldalamon.)

Végezetül jöjjenek a tanulságok, amelyeket weboldalkészítő kálváriámból vontam le. Igenis sok esetben létezik a könnyebben/gyorsabban változat, csak meg kell találni.

• Ha főzni szeretnél, kell egy jó recept és jó alapanyagok. Ha magad szeretnéd felnevelni az állatot és megtermelni a zöldséget, az nagyon szép tőled, de akkor az ebédre irgalmatlanul sokat kell majd várni.
• Ha főzni szeretnél, ma már a nagymamán kívül más is tud neked kiváló recepteket mutatni. A legtutibb nagymamák sajnos már nem is élnek, a főzés tudománya pedig ott van az interneten.
• Ha főzni szeretnél, add fel néhány régi, berögzött elképzelésedet! Menj a henteshez húsért, ne futkoss kőbunkóddal makacsul egy mamut után!