Folytatás a https://hozdkiazellenorzot.hu/szemelyisegtipusok/ bejegyzéshez
További támpontok saját személyiségünkhöz
A személyiség csoportokba osztását és az egyének ennek megfelelő kategorizálását sokan teljesen értelmetlennek tartják, mások szerint egyszerűen csak lehetetlen vállalkozás. Annyiban jogos is a kételkedés, hogy nem létezik semmiféle végső, objektív igazság, amit végül önmagunkkal kapcsolatban megállapíthatunk és soha nem lesz százszázalékos eredmény, miszerint: Igen, én pontosan ilyen vagyok és ezután ezt és ezt kell tennem. Az ilyen célkitűzés legalább három okból is lehetetlen. Egyik, hogy minden emberi lény teljesen egyedi és egész életén át folyamatosan változik. A másik, hogy senki nem ismeri előre mindazon nehézségeket, amellyel élete során szembekerül és amelyek tükrében változik majd. A harmadik pedig, hogy önmagunk vizsgálata közben, természetünktől fogva működésbe lép a hiúság és az önámítás mechanizmusa. Ez mindenkit ösztönös védekezésre késztet és egy szubjektív filterrel írja át a valóságot. Akkor mégis mire jó megpróbálkozni a személyiség típusokba sorolásával? Az évszázadok óta tartó próbálkozás és elismert szakemberek által megalkotott számtalan teória bizonyítja, hasznos törekvésről van szó. Az orvoslásban történő felhasználás mellett, ma már közérthető formában is elérhető és egyénileg is hasznosítható az ezzel kapcsolatos tudás. Írásaimhoz én a Don Richard Riso és Russ Hudson által kidolgozott személyiségelméletet használtam.
Az ily módon összegyűjtött rengeteg jellemvonás és cselekvési szabályszerűség tanulmányozása számtalan felismerést tesz lehetővé az egyén számára. Ilyen lehet például az említett önámítás leleplezése, saját életünket akadályozó késztetéseink és játszmáink felderítése, a tetteink mögött meghúzódó indítékok, motivációink és védelmi mechanizmusaink megértése. Az alaposabb önismeret segíthet átformálni személyiségünket egy kedvezőbb irányba. Túlléphetünk egoizmusunkon és jobban megérthetjük a környezetünkben élő társainkat is. Javulhat életminőségünk. Szóval mindenképpen megéri.
Don Richard Riso és Russ Hudson elmélete alapján személyiségünkkel kapcsolatban két dolog mondható biztosnak. Egyik, hogy az ember nem választhatja meg személyiségtípusát, és bármilyen változásokon megy is keresztül, élete végéig megmarad egyazon csoport határain belül. Másik, hogy a nemek semmiféle szerepet nem játszanak a csoportosításban, nincsenek nőies vagy férfias személyiségtípusok.
Hogyan kerül valaki egy bizonyos személyiségtípusba?
Az alapvető személyiségtípusok tulajdonképpen azt mutatják meg, hogyan alkalmazkodott a gyermek családjához és az őt körülvevő világhoz. Örökletes tényezők is közrejátszanak, hiszen a gyerek már születésétől fogva hajlamos valamilyen vérmérsékletre, de az élete korai szakaszában jelenlévő meghatározó személyek és tapasztalatok hatására alakul ki végül az egyéni kapcsolódás a világgal és annak folyamataival. A hozott vérmérséklet és a környezeti hatások eredménye tehát az a rendkívül összetett 9 személyiségfajta, amely közül valamelyik téged is jellemez. A 9 személyiségtípus hármasával 3 nagyobb főcsoportba (triászokba) sorolható aszerint, hogy az egyén esetében az érzelmek, a gondolkodás, vagy az ösztönök játszák az irányító szerepet. Ezeket a korábbi írásban ismertettem.
Ha sikerült megállapítanod, hogy erősségeid és gyengeségeid elsősorban az érzelmeidhez kapcsolódnak, akkor ki kell deríteni, hogy az Érző triászon belül 2) Segítő, 3) Motivátor vagy 4) Individualista típus vagy-e. Ha erősségeid és gyengeségeid elsősorban a gondolkodáshoz kapcsolhatók, akkor azt kell kiderítened, hogy a Gondolkodó triászon belül 5) Vizsgálódó, 6) Lojális vagy 7) Rajongó típus vagy-e. Ha pedig erősségeid és gyengeségeid elsősorban ösztöneiddel kapcsolatosak, akkor megpróbálhatod kideríteni, hogy az Ösztönös triászon belül 8) Vezető, 9) Béketeremtő vagy 1) Reformer típus vagy-e.
Minden típus esetén rövid összefoglalás adható az egészséges, az átlagos és az egészségtelen egyénről, ami jól szemlélteti, milyen széles skálán mozog egy-egy személyiségtípus. Most már jóval nehezebb dolgod lesz, mint a triászokba sorolás esetén, mert bekapcsol az „önszépítő reflex” és igyekezni fogsz az egészséges kategóriába erőltetni magadat. Innentől hosszas gondolkodásra és őszinte felismerésekre lesz szükség. Természetesen az is gyakori, hogy kicsit ide, kicsit oda is tartozunk. Én azt gondolom, nem a kategorizálás az igazán fontos, inkább az elmélyedés saját viselkedésünk vizsgálatában. Ha jövő szerdán is velem tartasz, ismertetem az alapvető jellemzőket és elkezdheted az ismerkedést önmagaddal.
Varga Mónika
