A török kaland 1989
Mielőtt újra belevágnék a tőlem megszokott komoly témákba (gyermek-szülő, iskola és nevelés), még egy kis könnyed régi sztori, fiatalkori utazásaimból. Jó szórakozást hozzá!
Első találkozás a tengerrel
Újabb múltbéli kalandozásra hívlak, ahogy mostanában tenni szoktam. Azt hiszem, magam is menekülök a mai valóságból, vissza azokba az évekbe, amikor elindult végre valami pozitív. Haladtunk a szabadság felé, senki sem háborúzott körülöttünk, világméretű vírust nem ismertünk. Volt pár nyugodt év, száguldó infláció és fenyegető bizonytalanság nélkül. Abból volt bőven akkoriban, ami most a legjobban hiányzik: bizakodás és remény.
Jó volt fiatalnak lenni egy előre mutató időszakban, amikor sorra nyíltak meg előttünk a lehetőségek, bátran vetettük magunkat az egyre szabadabbá váló élet kalandjai közé. Én minden diákként megkeresett filléremet utazásra költöttem, így jutottam el a tengerre is. Az Adriára, természetesen. Mindez 36 évvel ezelőtt történt. Gyere velem, visszaviszlek egy kis időre!
Varga Mónika
Utazzunk a múltba
A nyári írásaim keretében szeretettel meghívlak az annokalandok.hu oldalamra, ahol két újabb történetet találsz diákkori utazásaimból. Elmesélem, hogyan sikerült eljutnom Kubába 1989-ben, a lengyelországi inflációnak köszönhetően, illetve az első repülésem kapcsán az 1985-ös NDK-ról mesélek. Remélem tetszenek ezek az írásaim is. Kellemes szórakozást kívánok! Hamarosan jelentkezem a megszokott témákkal is.
Varga Mónika
Meglepetés
Kedves Olvasóm! Előfordul néha, hogy semmire, de tényleg semmire nem marad időnk, akárhogyan is mantrázzuk az idegesítő közhelyet: arra van időnk, amire akarjuk. Hosszú ideje nem írtam a hozdkiazellenorzot.hu-ra, mentségemre az alábbi szezonális elfoglaltságok tömeges felbukkanását tudom felhozni: ballagás, érettségi, diploma, esküvők, lakásfelújítás.
Ha tényleg csak az akaratomtól függene, már régen előrukkoltam volna ezzel a mai meglepetéssel! A nyári témaváltást és a könnyedebb olvasmányokat egy ideje ígérem a Facebook posztokban, most itt az ideje, hogy eleget tegyek az ígéretemnek.
Egy vadonatúj oldallal szeretnélek meglepni, amelyet a diákként átélt utazásaim ihlettek. A mobiltelefon és internet előtti időkben amolyan mezítlábas turistaként bebarangoltam Európát, számtalan helyen tanultam ösztöndíjjal és tényleg több száz történetem vár elmesélésre. Rengeteg konkrét, tárgyi elméket őriztem meg, a kézzel megírt vonatjegytől kezdve a szovjet vízumig, rengeteg érdekes dolgot fogok neked megmutatni.
Ha az én korosztályomhoz tartozol, nosztalgikus időutazásra hívlak vissza fiatalságunk őrült kalandjai közé. Mesélek sok ismerős és ismeretlen élményről, amelyeket egy rég letűnt korban a szabadság első szeleinek szárnyán élhettünk meg. Az első külföldi út vagy a tenger megpillantása nekünk még dédelgetett álom volt és nem nagyon lehet szavakba önteni azt az érzést, amikor mindez valósággá vált. Régi időket idéző történet mesélésre invitállak, segítek felidézni az egykori külföldi utazások ízét. Ígérek neked jó hangulatot és kellemes szórakozást.
Ha fiatal vagy, szeretettel meghívlak egy kis retro csavargásra azokba az időkbe, amikor hosszú Csipkerózsika-álomból ébredve mi is elindulhattunk végre megcsodálni a Nagyvilágot. Ami neked ma már teljesen természetes, azt mi kalitkából szabaduló madárként éltük meg. Most képzeletben te is kisurransz velem az egykori vasfüggöny mögül és körülnézünk együtt az ismeretlenben. Olyan országokba is elviszlek, amelyek már rég nem léteznek, de én bizton állítom, hogy valaha léteztek és meglehetősen fura dolgokat éltem meg ott. Jókat csodálkozhatsz régi mozifilmbe illő eseményeken, mai szemmel nézve egészen felfoghatatlan történéseken. Ígérek neked fotókkal illusztrált, lendületes mesélést, fiatalos élményeket és izgalmas bepillantást kb. 25 ország felfedezésébe egy hátizsákos fiatal szemüvegén keresztül.
Történeteim a szalagos magnó és a kötelező orosz tanulás korából indulnak, majd eljutnak egészen a „nyugati országokban” töltött ösztöníjas évekig. A „jutalomba kapott utak” kivételével mindegyik utazásra magam kerestem meg a pénzt, és az ösztöndíjakat is munkával szereztem. Ha kellett, fondorlatos módon jutottam repülőjegyhez, aludtam strandon, erdőben, egy camping raktárában, és egy csomó olyan helyen, ahol ma már elképzelhetetlen, vagy éppen tilos. Tarts velem, és elmesélem az összes megmosolyogtató, megdöbbentő és elgondolkodtató élményemet! Kalandra fel!
Kérlek, klikkelj az oldalra és nézz körül egy kicsit! Mától gyakran találsz majd itt újabb érdekességeket. www.annokalandok.hu
És itt találod az első történetet, amit szeretettel megosztok veled.
Varga Mónika
