Honnan származik a „hókusz-pókusz”?
Biztosíthatlak, már jóval Harry Potter előtt létezett. A lényege azonban születésétől fogva ugyanaz: felkészíteni a hiszékeny hallgatóságot a hamarosan bekövetkező csodás változásra. „Hókusz-pókusz” és a csúf béka daliás királyfivá változik, a rongyos cselédruhából pedig káprázatos báliruha kerekedik. „Hókusz-pókusz” és már húzzuk is ki a nyulakat a cilinderből.
Mint ahogy a szegény ember és a kevély uraság, úgy maga „hókusz-pókusz” is a valóságból került át a mesevilágba. Eredete a keresztény egyház rituáléihoz vezethető vissza. A világon minden vallásnak szüksége van olyan rituálékra, amelyek híveik számára valódivá varázsolják a valláshoz tartozó csodás történeteket. A rituálék sokasága mára teljesen hétköznapivá vált, mint például a gyertyagyújtás, a tenyér összetétele imához, a letérdelés. Rituálénak számítanak továbbá a vallásokhoz kötött viseletek, ünnepi ételek és szertartások is. Számtalan ételhez kapcsoltunk spirituális jelentést és tettük azok fogyasztását ilyen vagy olyan módon ismétlődő rituálévá.
De az igazi „hókusz-pókuszért” egy katolikus misére kell ellátogatnunk. A varázsige ugyanis feltételezhetően a római katolikus liturgiából származik és a szentségek vételekor elmondott szöveg torzítása lehet. A templomi szertartás csúcspontján a pap fog egy darab kenyeret és kijelenti, hogy ez Krisztus teste, majd fog egy kehely bort és kijelenti, ez Krisztus vére. Ha a hívek elfogyasztják ezeket, hitük szerint egyesülnek Krisztussal. A kenyér magasba emelésekor az „Ez a test” kijelentés hagyományosan latinul hangzott el: „Hoc est corpus!” formában, amiből a többnyire írni olvasni sem tudó pórnép semmit nem értett és megalkotta a máig használatos varázsigét, a „hókusz-pókuszt”. Az első utalás a kifejezés eredetére egy egyházi főméltóságtól származik a 17. századból, aki az addigra széles körben elterjedt varázsige keletkezését a fenti történettel magyarázta, és máig ez az elképzelés tűnik a legvalószínűbbnek. A templomból azután „hókusz-pókusz” elindult világhódító útjára. Szemfényvesztők (bűvészek) és mágusok szédítik vele a kíváncsi népeket évszázadok óta szerte a világban. A legnagyobb karriert azonban kétségkívül egy kerek-szemüveges fiatal varázslótanonc segítségével futotta be. Ha akadt is valaha egyetlen apró szeglete a világnak, ahol nem ismerték volna „hókusz-pókuszt”, J.K. Rowling világhírű hőse egészen biztosan oda is eljuttatta.
Varga Mónika
